2010-04-04

"Stabat Mater, Veni Sancte Spiritus"


A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tízparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanítványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"
Húsvét van. Vége a böjtnek. Vége az önmegtartóztatásnak. Krisztus meghalt, de feltámadt. Legyőzte a halált. Nem tartotta őt fogva. Nem lett úrrá rajta. A kő, amit az építők elvetettek, szegletkővé lett.

Az elmúlt század derekán a székelyföldi legények és fiatal házasemberek Nagyszombaton vacsora után a templomot környező temetőben gyülekeztek, s ott megválasztották elöljáróikat: "a főkirálybírót", a "dúló"-kat, a "bíró"-kat, a "pap"-ot, az "énekvezető"-t és másokat. Aztán zsoltárokat zengedezve templomot kerültek, majd az alkalmi pap imádságot rögtönzött, áldást kért, könyörgött a veszedelmek elhárításáért. Imádság után végigvonultak a falun imádkozva és énekelve az utcákon is. Végül a határba látogattak el. Ott kitakarították a mezei forrásokat, hogy bő és jó ivóvizet adjanak, megigazították a határcövekeket. Rossz idő esetén csupán a búzatáblákat járták végig; onnan visszatértek a templomba, imádkoztak, majd a pap áldásával és a főkirálybíró intelmeivel szétoszlottak. Ekkor már hajnalodott, a legények fenyőágakat törtek, színes szalaggal, cifra pirossal, hímes tojással öltöztették, és kedvesük kapujára tűzték.
Határjáráskor a szomszédfalvak "kerülőivel" is találkoztak. Több falu embere várta együtt a húsvét hajnalon feltámadó Napot, s tűz mellett együtt könyörgött békességért, áldásért. Némely helyen a határjárás után "hajnaloztak". A lányos és fiatal menyecskés házak kapujára barkaágat tűztek. Ahol a kapuról reggelre levették az ágat, oda másnap nem mentek locsolni.
Húsvét van. Vége a böjtnek. Vége az önmegtartóztatásnak. Krisztus meghalt, de feltámadt. Legyőzte a halált. Nem tartotta őt fogva. Nem lett úrrá rajta. A kő, amit az építők elvetettek, szegletkővé lett, szerte a világon, Európában, Romániában.
A XXI.-század elején a legények, leányok, fiatal házasemberek Nagyszombaton, vacsora után a diszkókban, különböző szórakozóhelyeken gyülekeznek, trágár nótákat zengedezve békés tömbházakat, lakásokat kerülnek, majd egy másik éjjeli mulatóba látogatva kitakarítják az italkészletet, esetleg megigazított határcövekekkel verve hátba falus társaikat, áldást és megbocsátást kérve az esetlegesen felbukkanó rendőr vagy csendőrjárőrtől. Némely helyen kocsma és diszkójárás után hajnaloznak, együtt várva a húsvét hajnalon feltámadó napot, tüzes tánc után csendért és békességért könyörögve a leköszönő lemezlovasnak.

Húsvét van. Vége a böjtnek. Vége az önmegtartóztatásnak, vége a nagyhéti fáradalmaknak, a nagytakarításnak, a lakáscicomázásnak, vége a bevásárlóközpontok tömött sorainak, az akciós LCD tévéknek, van egységes bértőrvény, elfogyott a bárány és a húsvéti sonka (habár sokaknak már nem tellett mindezekre) …... lehet locsolni, lehet.... gondolkodni.

Krisztus meghalt, de feltámadt. Legyőzte a halált. Nem tartotta őt fogva. Nem lett úrrá rajta. A kő, amit az építők elvetettek, szegletkővé lett.
Stabat Mater, Veni Sancte Spiritus. Boldog Húsvéti Ünnepeket, csendes feltámadást.

Niciun comentariu:

Trimiteți un comentariu